Mindenkihez!

Mit csinálnak az ellenőrök, amikor nem csinálnak semmit? Vagyis akkor, amikor nem a jegyeket meg a bérleteket kérik felmutatni ellenőrzésre? Egyáltalán, miért megy el valaki BKV-ellenőrnek? Milyen előélet, miféle torz lelkivilág kell hozzá. Antal Nimród első játékfilmjében felteszi ugyan ezeket a kérdéseket, de megválaszolni nem akarja őket. Amikor a kontextus maga a metróhálózat, amikor a mikrokozmosz határait éppen a földalattiság, az alagutak, a vonatok és a mozgólépcsők jelölik ki, akkor már nem az a kérdés, hogy ki hogyan (honnan) került ide, hanem hogy kinek maradt esélye a kijutásra… / Antal Nimród: Kontroll (2003; 107 perc)

Megújult tematikával és új helyszínen jelentkezik a Béka Filmklub! Idén az őszi félévében elsősorban a munka világát szeretné feltárni és bemutatni a szélesebb közönségnek. Több évszázadot, kontinenseket és nyelveket átívelő sorozatunkban bemutatjuk a munka és ezen belül a dolgozó ember körülményeinek a megváltozását az ipari forradalomtól napjainkig. Külön kiemelt blokk foglalkozik az ember, a civilizáció és a természet konfliktusából származó problémákkal.

Viccesen dühös skandálások, néhány transzparens, amelyek igazodtak egy divathullámhoz, de egy cseppet sem mutattak arra, hogy az új forradalmárok valóban forradalmi tettre készülnének. A lázadást fesztiválozással keverő fiatalok szeretnék magukat forradalmárnak látni, azonban forradalmi gondolatok nélkül próbálnak forradalmi tetteket végrehajtani. Még attól a szinttől is messze vannak, amelyre 68 lázadói legalább eljutottak. Az igazán szomorú, hogy mindez még a hippik szintjét sem éri el, mert az ő aktív lázadásuk, a drog, a szexuális élet szabadsága, a kivonulás a társadalomból lázadás volt a javából.

A 75 éves Szép Szó folyóiratról konferencián emlékeztek meg a Politikatörténeti Intézetben május 26-án. Ennek okán e sorok szerzőjét is megkérdezték, hogy fejtse ki véleményét. Szerintem működésének rövid ideje alatt a Szép Szó bátor csatákat vívott a fasiszta és a fasizmussal békülékeny nézetekkel szemben. A demokratikus szabadságjogok és humanista eszmék védelme mellett fogalomtisztázó szándékkal vontak éles határt a kommunizmus és a fasizmus közé is. Elbutított korunkban, ahol balliberális sajtóorgánumban reflektálatlanul röpködnek az olyan kijelentések, hogy az antifasizmus az antikommunizmussal kezdődik, nem árt Fejtő Ferenc és kortársainak egykori írásait fellapozni.

Andy Warhol 1963-ban hozta létre a The Factoryt, egy New York belvárosában levő, egylégterű lakásban, ahol művésztársaival, barátaival, különféle excentrikus figurákkal és drogfüggőkkel vette magát körül, akik segítséget nyújtottak neki festményei és egyéb alkotásai elkészítésében. A The Factory falait ezüstszínű borítással és festékkel fedték be, ezért Silver Factorynek, Ezüst Gyárnak is nevezték. Warhol a gyárban lebzselő kis kedvenceit némileg ironikusan „szupersztárnak” nevezte – akik egyike volt a huszonéves Edie Sedgwick. A gazdag családba született Sedgwick 1965 elején ismerte meg Andy Warholt, és hamarosan a művész üdvöskéje, filmjeinek sztárja lett. Warhol és Sedgwick egy éven át elválaszthatatlanok voltak, de aztán összevesztek, és nagy felhajtás közepette szakítottak egymással. A film az ő kapcsolatukat dolgozza fel.

A Korcs szerelmek tulajdonképpen a kutyákról szól, és ebben van valami elementáris gyűlölet az emberek iránt, de valami szenvedélyes szeretet is. Alejandro Inarritu olyan érzelmekben és fordulatokban dúskáló filmje, amely mellett nem lehet elmenni.

„Te csak prédikálj, Jónás” – mondja az Úr. Az a dolgom, hogy prédikáljak. Hitem és tudásom szerint. A többi nem az én dolgom, mert vagyok, aki vagyok. Értelmiségi és nem gerillavezér, nem politikus, nem terrorista, nem bankár és nem rendőrminiszter. Ha nem tetszik, a következő életemben majd más foglalkozást választok.

Egy évvel kormányzásuk kezdete után megállapíthatjuk, hogy ez a munkálkodás előrehaladott állapotban van. Egyértelmű, hogy mertek nagyokat lépni. Az is egyértelmű, hogy a parlamenti ellenzék béna kacsaként totyog és próbálja lekövetni Orbán kormányzó közéleti ámokfutását. A jobboldal biztos lehet abban, hogy jelenlegi ellenzéke képtelen arra, hogy megdöntse a kialakult új rendszert. A fejük csak amiatt fájhat, hogy Fidesszel szemben azért van két komoly ellenzéki erő.

Demokratikus Koalíció Platform is alapvetően Gyurcsány Ferenc személyéről szól, tehát ott nem egy platformnak van elnöke, hanem elnöknek platformja. Ha pedig az önálló párttá alakulna, akkor ugyanez lenne a helyzet, csak eggyel nagyobban - de ez még önmagában nem jelentene elfideszesedést. Ám amikor legutóbbi Charta-tüntetésen rekedtre ordibálta magát, akárcsak Orbán Viktor az Európai Parlamentben, a párhuzam már tagadhatatlanná vált: Gyurcsány Ferenc bizony szigorúan monoton orbanizálódik.

Mihail (Lajkó Félix) hosszú idő után tér vissza a Duna-delta világtól elzárt vidékre, ahol megismeri soha nem látott húgát, Faunát (Tóth Orsolya). A lány testvérével együtt egy vízparti kunyhóba költözik, ahol építkezni kezdenek. A cél, hogy felépítsék közös házukat, mely a tó közepén fog állni. Szabadság és bátorság - mind a két szereplőt jellemzi, és a rendező számtalan metaforát alkalmazott ezek megjelenítésére. Fogalmi metaforák sorára épül a film: a szabadság azonosítható a vízzel, a természettel, a meztelenséggel és a filmet uraló csönddel is. Sokan nem nézik jó szemmel a testvérek szoros kapcsolatát, de Mihail és Fauna a külvilágtól elszakadva készek megteremteni saját világukat. Mundruczó Kornél gyönyörű filmjének középpontjában a testvérszerelem témája áll, de azt nem úgy akarja elmesélni, mint egy deviáns, bombasztikus vagy kivagyian provokatív dolgot, épp ellenkezőleg…