Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MAGYAR NÉP MÖGÉ BÚJVA

2011.01.22

Orbán Brüsszelben Orbán Viktor megvédte Magyarországot – hirdette a Fidesz honlapja minap nagy betűkkel. Erről leginkább az unásig ismételt „nem Moszkvában, hanem a Moszkva téren, és nem osztogatnak, hanem fosztogatnak” adoma jutott eszembe: nem Magyarországot, hanem saját magát, és legfeljebb is csak védte – a védhetetlent. Egészen konkrétan az Európai Parlament strasbourg-i plenáris ülésén jelent meg, hogy beszámoljon a magyar EU-elnökség terveiről, de – enyhén szólva – nem aratott túl nagy sikert.
            Beszédében ügyesen felsorolta a magyar elnökségi stratégia fő elemeit. Ezek nagy része az előző, belga munka folytatása (pl. az euró stabilitása), másik nagy részét pedig a szoci kormány alatt rakták össze, két éves munkával. Jutalmul az EU-elnökséget előkészítő stábot 2010 októberében – két és fél hónappal az elnökség megkezdése előtt – egy kötegben kirúgták. És azért csak akkor, mert mielőtt Barroso udvariasan rákérdezett volna az előkészületek állására, addig a magyar kormányzatból senkinek eszébe nem jutott, hogy jé, ilyen is lesz, és az erről szóló dossziénak még a címlapját sem olvasták el.
            A néppárti hozzászólások igyekeztek ehhez a programhoz kötődni, az összeurópai felháborodást keltő médiatörvénnyel kapcsolatban csak lazán említettek meg egy-egy „reméljük, hogy ezt azért még átgondolja” tartalmú félmondatot. Még a liberális belga ex-miniszterelnök Guy Verhofstadt is aránylag szelíden bírált. Ám Martin Schultz, a szocialisták, és Daniel Cohn-Bendit, a zöldek frakcióvezetője úgy megmondták neki a magukét, ahogy még senki. Szeptemberben a franciaországi romaügy tárgyalását nagyjából közelről néztem végig, de talán még ott sem keltek ki magukból ennyire. Nem is beszélve a román szocialista Victor Bostinariuról, aki Horthyt, Ceauşescut, Antonescut és Orbán Viktort sűrítette bele egyetlen mondatba.
            Daniel Cohn-Bendit Persze, el lehet mondani, mint ahogy eddig is, hogy a szocialista bírálók az MSZP-vel esküdtek össze, a liberálisok a volt SZDSZ-esekkel, a konzervatívok szimplán hülyék („szegény Merkel asszony”), a többiek meg egyszerűen nem értik, hogy Orbán Viktor a jövő hírnöke. A médiatörvény igenis európai, aki pedig mást mond, az kikerül a – Fidesz szerinthiteles emberek köréből. Amin belül így előbb-utóbb csak Orbán Viktor fog maradni, mint az egyetlen „igazán európai” meg nem értett zseni. Csak abban téved, hogy míg idehaza a nagy többség nem ismeri más országok törvénykezését, így itt nyugodtan eladhatja, hogy ugyanez a médiatörvény hasonlít, sőt megegyezik az Unió más országaiéval – addig ezzel szemben Nyugat-Európa vezető politikusai veszik maguknak a fáradságot, és utánanéznek annak, hogy mi ellen is tiltakoznak olyan nagy hévvel. Így nekik már nem lehet beadni, hogy valójában nem is az van a törvényben, amit ők gondolnak – ráadásul ők különösen nem szeretik, ha hülyének nézik őket.
            Miniszterelnökünk azt sem röstellette kijelenteni: aki arról mer beszélni, hogy a magyar kormány intézkedései diktatórikusak lennének, az az egész magyar népet bántja. Hm. Azt már 2002 óta tudjuk, hogy Orbán Viktor magát és pártját tartja a magyar nemzet egyedüli letéteményesének. De eddig reménykedtünk benne, hogy ez a rákosista „aki nincs velünk, az ellenünk” doktrína csak kampányfogás. Hiszen „mást itt e nép meg nem ért, csak túlerőt” – szól az örökérvény az István királyban.
            Ám az, hogy ugyanezt Strasbourgban is előadja – ráadásul már nemcsak a magyarság, hanem az európaiság egyedüli jogát is magának követelve – ez már valóban rémisztő. Ugyanis a fejlettebb demokráciákban a választók a puszta erőkultusz helyett a rációban és a demokratikus értékekben hisznek, és egy felelős európai vezető is erre igyekszik kondicionálni a népét. És legkevésbé sem arra, hogy állam bácsi mindig ott lesz melletted-feletted, megoldja minden bajod, megvéd minden veszélytől, vigyáz helyetted a pénzedre, és még a gondolkodás terhét is leveszi a válladról. Aki meg ezzel nem hajlandó egyetérteni, az a nép, a nemzet, és az azt megtesítő párt és vezető ellensége, és ennek megfelelő elbírálásban részesül. Mint ahogy azt Cohn-Bendit is kifejtette: az Európai Unió éppen a hasonló szisztéma szerint működő rendszerek – röviden: diktatúrák – ellen alakult meg. Ám ha az Unióban – főleg a sorosan elnöklő országában – hoznak egy ilyen (és még sok hasonló) törvényt, akkor azután már az Európa utolsó diktátorának kikiáltott Alekszandr Lukasenka fehérorosz elnökkel szemben sem lehet hitelesen fellépni.
            Mindnyájan nagyra értékeljük Orbán Viktor huszonsok évvel ezelőtti harcát a poszt-bolsevik diktatúra ellen, és tényleg szép eredmény ez az 52%-os kétharmad, és ez utóbbi valóban feljogosítja őt arra, hogy Magyarországot képviselje Európa porondján. De arra nem, hogy amikor nyilvánvalóan a személyét és politikáját támadják jogosan, akkor azt a magyar nép mögé bújva kérje ki azt magának. Mert ezzel a magatartásával már tényleg Magyarországot hozza kínos helyzetbe és égeti le a világ előtt. Nem a népnek kell őt védőpajzsként szolgálnia, hanem őneki kéne szolgálnia a magyar népet – hiteles miniszterelnökként.

Tucker Dávid

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.