Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Európa forrong

2009.05.02

Európa forrong

 

Túllépni a kapitalizmuson!

 

A G20-ak londoni csúcstalálkozójával egy időben a kapitalizmussal szemben tízezrek, köztük szakszervezetek, pacifisták, környezetvédők, anarchisták és kommunisták fejezték ki elégedetlenségüket.

A londoni megmozdulásokkal párhuzamosan, illetve néhány nappal később a NATO 60. évfordulója kapcsán Strasbourgban és Kehl-ben, illetve Baden-Badenben gyülekeztek a tőkés globalizáció, valamint a NATO ellenzői. Közel kétezer anti-NATO demonstráló próbálta megközelíteni Strasbourg központját, ahol az észak-atlanti szervezet csúcstalálkozója zajlott, de a rendőrség könnygáz bevetésével visszaszorította őket. A NATO-csúcs résztvevői másnap ünnepélyesen átvonultak a német oldalon lévő Kehl-be a francia oldalon lévő Strasbourg-gal összekötő Rajna-hídon. A tüntetők különböző akciókkal próbálták megzavarni a csúcs résztvevőinek mozgását, de a rendőri túlerő miatt nem jártak sikerrel. A NATO-csúcs befejezésének idejére meghirdetett megmozdulásokon mintegy 60 ezren vettek részt. Német oldalon Kehl-ben eközben mintegy négyezren tüntettek békésen a NATO ellen. A "Milliókat a háborúra helyett milliókat a békére" jelmondattal tartott rendezvényt körülbelül ezer rendőr biztosította. Ez volt a legnagyobb tiltakozó nagygyűlés a csúcstalálkozó ellen Németországban.

A demonstrációk a kapitalizmus súlyos működési zavaraira és a polgári demokrácia illuzórikus voltára hívták fel a figyelmet.

A március 28-i nagyszabású londoni tüntetést a „Put People First” (Elsőbbséget az Embereknek) nevű ernyőszervezet rendezte, amelyen mintegy 35 ezer fő vett részt. A beszédekben persze elhangzottak csodavárások és naiv, a rendszer megjavításában bízó frázisok is, de a baloldal kiemelkedő képviselői világossá tették, hogy itt nem egyszerűen csak pénzügyi válságról van szó, hanem a globális kapitalizmus válságáról. A súlyos krízis nem néhány pénzéhes bankár mohóságának „eredménye”, hanem a kapitalizmus szüntelen profitmaximalizáló hajszájának „terméke”. A válság a rendszer elválaszthatatlan sajátossága, és illúzió lenne elvárni, hogy a burzsoá államok vezetői a dolgozó osztályok számára elfogadható megoldást kínáljanak a globális gondokra. A kapitalizmus önvédelme érdekében azonban az USA-ban bizonyos akciókat, keynesi munkahelyteremtő lépéseket már elindítottak, esetenként államosításokra is sor került, de a perifériás országok – így hazánk is - továbbra is a megszorítások útján haladnak.

A G20 összetételét és céljait tekintve sem lehettek illúzióink a válság gyors felszámolását illetően. A válságból való kilábalást másként képzelik el az angolszász pénzügyi hatalmak (USA és Nagy-Britannia) és másként a kontinentális Európa nagyhatalmai (Franciaország és Németország), továbbá a  nagy, ún. „feltörekvő” államok (Brazília, Oroszország, India és Kína). Valójában a londoni csúcs hátterében az imperialista hatalmak közötti rivalizálás húzódik meg, de az a közös végső üzenet világossá vált, hogy ismételten a munkásosztállyal fogják megfizettetni a mostani válság kezelését is.

Kétségtelen tény, hogy a G20 valamiféle egyezségre jutott, miután négy különböző alapba összesen 1,1 billió USD-t helyeznek: 500 milliárdot szánnak az IMF hitelkeretének bővítésére, 250 milliárd dollárnyi pénzt maga az IMF „teremthet”, 250 milliárd a világkereskedelem fellendítését szolgálja, 100 milliárdot különítenek el a szegény országok segítésére. Ennek a megállapodásnak azonban az volt az ára, hogy elfogadták a francia-német tengely azon követelését, hogy a pénzügyi szférát szigorúbb nemzetközi szabályozás alá vonják. Konkrétan: az OECD feketelistáján szereplő adóparadicsomokat számolják fel, a befektetetési és un. fedezeti (értsd: spekulációs) alapok, továbbá a hitelminősítők tevékenységét átláthatóbbá teszik és ellenőrizni fogják.

A kompromisszumos megegyezés nyertesei egyértelműen Obama és Brown, mivel elérték, hogy pénzt pumpáljanak a világgazdaságba, főleg a pénzügyi szektorba. Homályban maradtak a kereskedelem élénkítésére szánt milliárdok felhasználásának részletei. Feltehetőleg ez a pénzügyi keret a WTO-ban folyó tárgyalásokon az eddigiekben megszokott nagyhatalmi zsarolás és nyomásgyakorlás céljait fogja szolgálni a szegényebb fejlődő országokkal szemben.

A londoni csúcstalálkozó jól jelzi az Egyesült Államok hegemón szerepének csökkenését is. Ezúttal nem katonai, hanem politikai megegyezés született. Annak ellenére így van ez, hogy az amerikai hadigépezet még mindig ott van Irakban és Afganisztánban, de a kudarc most már egyre nyilvánvalóbb. A fiaskó hatására Obama elnök az amerikai csapatok Irakból való visszahívásáról döntött, de jelentősen növeli az Afganisztánban állomásozó csapatok létszámát.

A G20 indirekt eredményének tekinthető az is, hogy Washingtonnak és csatlósainak egyre nehezebbé válik a pénzügyi krízist az önös érdekeik szerint és kizárólagosan a saját javukra kezelni. Az imperialista nagyhatalmak ma már nem tehetik meg, hogy a globális válság minden terhét a rivális országokra hárítsák át. Különösen érdekes ebből a szempontból Kína, amely az USA egyik legfontosabb gazdasági partnerévé vált.

Hogyan fog végződni ez a válság? Sikerül-e túllépni a kapitalizmuson? Nyilvánvaló, hogy a tőke uralma még nem ért véget. Eddigi története alatt a kapitalizmus mindig megújult, sorra kilábalt a válságokból. Most azonban a rendszer minden eresztéke recseg-ropog. Izgalmas kérdés, hogy a megújulása milyen formát fog ölteni. Nagyon valószínű, hogy évekig elhúzódó stagnálás következik a világgazdaságban. Nem látszik valószínűnek, hogy megismételhető lesz a II. világháborút követő gyors fellendülés, vagy a 70-es évek közepétől kibontakozó neoliberális korszak.

A hosszúnak ígérkező globális gazdasági recesszió terheinek nagy részét tehát a burzsoázia a dolgozók vállaira kívánja helyezni legalábbis addig, amíg ezt csendben tűrjük. A tömegek azonban ébredeznek. Hatalmas tüntetések és sztrájkok voltak Görögországban, Németországban, Franciaországban, Nagy-Britanniában és másutt, a magyar szakszervezetek pedig egységesen a Kossuth térre vonultak.

 

Benyik Mátyás

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.