Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Fiatalok a baloldalon

2009.06.20

Az MSZP-nek kimondhatjuk, hogy a fiatal generációk körében nincs támogatottsága. Ez még akkor is így van, ha most fiatalok minden korábbinál határozottabban könyökölnek ki maguknak újabb és újabb pozíciókat. Teszik ezt azok, akik az elmúlt húsz évben legalább annyival járultak hozzá a mélyrepüléshez, mint az idősebb generációk.
A negyven alattiak körében lényegében nincs jelen a baloldal. Van 25 százalék fasiszta, 25 százalék szoftfasiszta (fidesz), 10 százalék liberális és néhány százaléknyi baloldali, a többi azt sem tudja hol állnak a politikai dolgaink. Ezt nem a Szonda Ipsos mondja, hanem a fiatalok körében töltött évtizedes forgolódás.
Nem kell tehát meglepődni, hogy komoly népszerűségvesztés van a mi oldalunkon. Amelyik politikai erőnek nincs utánpótlása, amelyik politikai erő nem tud viszonyulni egy korosztály alatti társadalmi csoportokhoz, az nagyon-nagy pofont kap a választóktól.
Szóval nem kell meglepődni, de talán ilyen körülmények között nem feltétlenül azokat kell előrtérbe helyezni, akik saját korosztályukat sem tudták megszólítani. Nem azokra van szükség, akik tökéletesen magukévá tették az idősebbek kontraproduktív mutyizási gyakorlatát, azaz hatalmi pozíciót nem tehetségükkel szereztek, hanem taposási és nyalási képességeik tökéletesre fejlesztésével. Tették, teszik ezt úgy, hogy mindeközben a fiatalos magatartás a fiatalos politikusi gondolkodás megtestesítője továbbra is az egyik nagy öregünk: Vitányi Iván.
Végigmehetnénk egy képzeletbeli listán. Beszélhetnénk arról, hogy a politikai elitünk részét 15 éve képző szegedi ifjak miként (nem) járultak hozzá a mozgalom erősödéséhez. Rápillanthatnánk a budapesti folyamatokra is, ahol fiatalok vannak a centrumban, akik erősek és kemények, viszont valószínűleg a liberális-szocialista vonal ezen vezetés asszisztenciája mellett fog megsemmisítő vereséget szenvedni a legközelebbi önkormányzati választáson.

Legjobb helyzetben kétségkívül Mesterházy van, akiről viszont sugárzik, hogy az egyébként zseniális Lendvai Ildikó meghosszabbított (bal)keze. A hivatalos fiatalokat jelentő Societas vonal pedig minden kritikán aluli. Egy olyan kontraszelektált társaság, ahol ugyanazt próbálják játszani, mint a „nagypártban”, annyi különbséggel, hogy amott legalább egy kicsit értenek hozzá, imitt divatos öltönybe bújt autószerelő végzettségű hitelügyintézők játsszák el ugyanezt szükségszerűen szánalmasan és a fiatalok tömegeit taszító módon.
Sajnos általános jelenség, hogy az ideológiai elkötelezettség nélküli ifjaink pozícióba kerülve csak pislognak, mint béka a nulláslisztben. Nagyon sok vidéki városból haljuk, hogy könnyen hajlanak és gyakorta vannak benne nem kicsit elvtelen mutyikban a domináns helyi jobboldaliakkal. Rongyrázásuk irritáló, aktivitásuk nulla. Volt olyan megyei város, ahol egy fiatal elnökasszony az egész uniós kampányban mindössze egyszer lépett a nyilvánosság elé. Az országos vezetésben lévő elvtársa az egész alapszervezet helyett dolgozta végig helyben a kampányt, amiből szükségszerűen maradtak ki a helyi politikából a fiatalok által kiszorított idősebbek.
Van-e csodarecept? Ezen nick mögött a [Demokratikus Hálózat], egy baloldali fiatalokat tömörítő civilszervezet van. Arra számíthat az olvasó, hogy innen jön egy sztárolós rész, amely arról szól, hogy majd mi jövünk és tesszük a dolgunk. Nem. Mi egy kicsit, gyenge szerveződés vagyunk. Talán mutattunk abból valamit, hogy mit is kellene csinálni, de partvonalról nem lehet a centrumba szaladni néhány tucat fiatalnak és ott rendet tenni. Mi látjuk, hogy az ország közvéleménye miként vélekedik pártunkról. Tisztában vagyunk azzal, hogy itt nagyon radikális változásokra van szükség. Egy mozgalmon belüli rendszerváltásra. A fiatalabb, agresszívebb, a jobboldallal harcolni valóban szándékozó és tudó új arcokra. Forradalmi szemléletváltás, fiatalos lendület kell. Nem a fiatalok dominanciája, mert jól látható, hogy éppen az idősebbek körében gyakorta frissebb gondolat van jelen, mint a hatalomba rekordgyorsasággal beleszürkülő ifjak körében. Sajnos sem Ficsor, sem Molnár, sem Újhelyi, sem Mesterházy nem képvisel a mi oldalunkon támogatható új alternatívát.
A szerethető fiatalokra, a tömegeket mosolyukkal, mondandójukkal megnyerő fiatalokra van szükség. Elég csak a szélsőjobbra gondolni. A gyűlöleteszméket hirdető Vona szerethető politikai figurává vált csibészes mosolya és önálló arculata miatt. Nálunk ez az alternatíva hiányzik.
Sajnos be kell látni, hogy a szolgálati autó, a miniszteri bársonyszék, a pozíció öregíti a lelket. Egy kis mozgalmi friss levegő kellene, csak valaki nyissa már ki az ablakot! Ha nem tesszük meg, akkor jelen állás szerint az ifjaink leváltják az idősebbeket, őket pedig majd szépen elzavarják választói tömegeink. Azok a balosok, akik nem csupán új arcokat várnak, hanem valami gyökeresen újat mondandóban, stílusban. Magunkat meggyőzhetjük, hogy ez jó lesz így, de a választóink ezt a hibát már nem fogják nekünk elnézni.

Kalmár Szilárd
[demokratikus hálózat] alelnök
www.demokratikus.hu

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.